Nem titok, hogy a Vértes különös hegység tele titokkal, rejtélyekkel. Szárt a Vértes kapujának is nevezik, ez a kicsiny sváb település Budapesttől mindössze 50 km-re található, mégis autentikus falu a maga saját hagyományaival, élénk közösségi életével. A Vértesben található Vitány vára, ahonnan a kilátás gyönyörű, akárcsak a Kálvária dombról, amelyet a Millennium évében újítottak fel, többek között Petrás Mária domborműveivel.
Szár 49 kilométerre fekszik Budapesttől
216 kilométerre Szegedtől
80 kilométerre Veszprémtől
132 kilométerre Kecskeméttől
18 kilométerre Tatabányától
13 kilométerre Bicskétől
26 kilométerre Etyektől
23 kilométerre Zsámbéktól
54 kilométerre Pilisszentkereszttől
80 kilométerre Győrtől
Vonatok a Déli Pályaudvarról indulnak hétvégén óránként, hétköznap félóránként – Tatabánya, Komárom Győr vonalán.
Az út hossza 35 perc. Autóval az M1-en tudsz jönni, Bicskénél kell lekanyarodnod, tovább a Tatabánya felé vezető úton. Ha nincs matricád, a régi 1-en jöhetsz Budapest felől Tatabánya-Győr felé, egészen addig, míg ki nem lesz írva: SZÁR. Akkor kanyarodj be a faluba. Vigyázz, néha egész szarvascsordába ütközöl.
Az önkéntes egyszerűség lassan lopódzott be az életembe. Még újságíró koromban találkoztam Visnyeszéplakon olyan emberekkel, akik úgy éltek, ahogy az előző század fordulóján élhettek a paraszti kultúrában emberek. Nagyjából önellátóan és valódi közösségben. Körülbelül ebben az időben ismertem meg egy Angliából hazatért fiatal nőt, aki a permakultúra híve volt. Ezenkívül olvastam Henry David Thoreau filozófusról is, aki 1845 és 1847 között egy saját kezűleg épített kunyhóban élt a Walden-tó partján. Gyűjtögetésből, halászatból, növénytermesztésből és mások számára végzett fizikai munkából tartotta fenn magát, de ideje nagy részét csendes elmélyüléssel, a természet megfigyelésével és leírásával töltötte. Azt vallotta, hogy a civilizáció rombolja a természetet, és az embert megfosztja attól, hogy figyelmét teljes egészében a lét fontos kérdéseinek szentelhesse. Ő naponta több mint tíz kilométert gyalogolt. A legnagyobb hatást azonban Jézus élete tette rám. Ugyanis ebben az időben lettem keresztény.
Az önkéntes egyszerűséget meg kell különböztetni a szegénységtől, hiszen ez az életmód tudatos választás eredménye. Az irányzat követői több józanságot keresnek a társadalomban, amely teljesen elszakadt a természettől.
Az önkéntes egyszerűséget választók közül sokan együtt érző aggodalommal kezdenek viseltetni a világ szegényei iránt. Például én is elkezdtem adakozni, ami korábban elképzelhetetlen volt számomra. Elkezdtem megfigyelni a fogyasztói szokásaimat, fontossá volt számomra a minőségi idő, hogy olyan hivatást válasszak, amely örömet okoz, hogy az otthonom ne legyen túl nagy, hogy vidékre költözzek, ahol tudok kertészkedni. Többször használom a közösségi közlekedést, vagy gyalog járok, sokkal több önkéntes munkát vállalok, mint korábban, az elromlott tárgyaimat lehetőleg megjavítattom.
Szeretném az életemet lelassítani, ezért példul letöröltem a telefonomról a közösségi média különböző alkalmazásait. Szeretném, hagy kevesebb inger érjen. Szeretnék minél inkább egy valóságban élni, inkább a tapasztalatiban, mint a virtuálisban.
A tárgyaimat sokszor leselejtezem, vagy elajándékozom. A ruháimat nagyrészt használt anyagokból varratom, elfogadok mások által kidobásra ítélt háztartási gépeket, bútorokat. Az ételeimet általában magam főzöm sokszor a kertben megtermelt növényekből, a férjemnek és a vendégeknek igyekszem saját állatainkból előállítani az ételeket. Vannak birkáink és baromfi. És házi tojás.
Rólunk mondták
Négy fiút lefoglalni nem egyszerű, de itt Száron, az Élni jó házban szinte nem is kellett figyelni rájuk - egész nap a kertben játszottak, csak néha jelentek meg lelkesen, kipirultan, hogy elmeséljék, épp mit csinált a kiscica, vagy mit játszottak a kutyussal - anyuci pedig pihenhetett nyugodtan :-)D. Bikfalvi Moni
