Jurtaépítő tábor június 15-16-17


Régi nomád lovasnépek kedves tartózkodási helyei a jurták, amelyek sokáig megmaradtak Magyarországon is, a talán a 13. században is vannak még feljegyzések róla. Aztán elfelejtődött egy időre, hogy a 20 század végén újra felfedezzék. Előnyei, hogy gyorsan felállíthatóak, nem kell hozzá építési engedély, mégis lehet benne lakni, akár életvitelszerűen is. Tehát érdemes eljönni, s megtanulni a jurtaépítés lelkét, még akkor is, ha mi nem hagyományos jurtát készítünk.  
Gyertek mind, akik szabadságra, fizikai munkára, napsütésre és elfogadásra vágytok. 

“De visszatérve a jurtához. Van benne valami varázslatos. Akár nyáron, mikor kilátok a tetején, akár télen, mikor lobog a kandallóban a tűz, a legjobb a földön feküdni. Megnyugtat, pihentet. Okát nem tudom.. ” forrás: https://kerekerdei.wordpress.com/2016/05/18/jurta-haz/


Konkrétabban

Csütörtök délután/este ismerkedéssel kezdődik a tábor, és lefestjük az eszközöket lenolajjal, majd péntek reggel indul maga a jurtaépítés, ami elsősorban a jurta vázának az összeállítását jelenti. Ebéd után kicsit csendben leszünk, majd folytatjuk a munkát. Este borozgatás, beszélgetés, ismerkedés, aki akar, szaunázhat is. Másnap reggeli után folytatjuk a munkát, majd ebédelünk, és ha még nem végeztünk volna, befejezzük a jurtát.

 

A hétvége ára 5000, azaz ötezer Ft, ami a szállást, és a meleg ebédeket is magában foglalja.

“Szokatlan, de kellemes élményekkel teli volt ez a tavaszi hétvége, amit itt, az Élni jó házban töltöttem.
A kerti tó kitakarítása során új értelmezést nyert bennem, az eddig csak a reumatológiáról ismert iszappakolás fogalma, melynek már itt helyben, a “kezelés közben” éreztem a derekamra gyakorolt hatását. Bízom benne, hogy lelkes kis csapatunk igyekezetét méltányolják a tó lakói is, úgy a megváltó csókra váró béka-királyfik, mint a lapátnyomonként sokasodó földigiliszták.
A különböző kozmetikumok készítése, egy valóságos boszorkánykonyha hangulatát hozta el a vályogfalak közé (a macska ugyan nem fekete, de ketten is vannak).
Házigazdánk Edit szívélyes fogadtatása, és szíves vendéglátása, a jó társaság, a fárasztó, ám derűs munka, a békés falusi hangulat, a zavartalan csend, a friss levegő, és nem utolsó sorban a közös imádságok, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy feltöltődve induljak haza, és hogy visszavágyjak.” ( D. Zoli, az előző, a tóépítő tábor egyik résztvevője)


Kéretik hozni olyan öltözéket, amiben tudtok kinn dolgozni.
Ha szaunázni szeretnél, hozz arra alkalmas ruhát (lepedőt,vagy fürdőruhát, papucsot.)
És egy hálózsákot az alváshoz, és ennivalót, amit reggel és este megeszel, a reggeli és az esti étkezés ugyanis “terülj asztalka” módon fog zajlani, mindenki kiteszi, amit hozott, és abból ehet a másik is.
Várlak benneteket szeretettel!

“Sokan megkérdezik, milyen jurtában élni. A jurta nehezen hasonlítható bármihez is, mivel nem kőház, nem vályog, nem szalma, nem tégla, nem OSB, nem gipszkarton, nem ytong… A jurta egy lélegző, az időjárás viszontagságai ellen oltalmat nyújtó kis épület. Bár épületnek sem nevezhetjük igazán, mert e szóhoz már valami állandót, valami nagyot, valami kötöttet és szilárdat társítunk. A jurta egy nagy sátor, amit az ember oda állít fel, ahova akar (jogilag is!), ebből kifolyólag hatalmas szabadságot biztosít a lakhatás tekintetében. A jurta nem szögletes, nincsenek benne sötét sarkok, benne nem lehet sarokba szorítani senkit, vagy a sarokba állítani egy gyermeket. Nem reked meg semmi a soha ki nem nyitott sötét szobákban, sarkokban.  A jurta megvéd az esőtől, s a hótól, megszárítkózhatik benne, aki elázott, s megvédi azt, kinek a lelkét is kifújta a hideg téli szél odakint. A(z esetünkben) középen fölépített téglakályha egész télen ontja magából a kellemes meleget, a tűz testet-lelket melengető pattogását. A jurta éppen akkora, amekkora egy kiscsaládnak elég, semmivel sem kisebb, semmivel sem nagyobb. A jurta nem szigetel el a külvilágtól. Védelmező fala között az ember épp úgy van bent, a „Bent” minden előnyével, mint kint, a „Kint” összes csodájával. Reggelente körös-körül a madárfütty, szarvasbőgés, szélzúgás, békakuruttyolás, patadobogás, kérődzés hallatszik (évszaktól, tájegységtől, s saját állatainktól függően). Mióta kint élek az erdőszélen egy jurtában, azóta másként viszonyulok a környezetemhez. A jurta bármilyen városi ingatlanhoz viszonyítva bizony luxus. Semmilyen technikai eszköz nem pótolja a lélegző, szellőző, külvilágtól oltalmazó, de el mégsem választó jurtát. A jurtának lelke van. A jurta fa, bőr, kender(kötél), vászon. A jurta él. S minden nap eszembe juttatja, hogy az emberek oly könnyen gondolkoznak szögletesen, pedig a Világ, az kerek.” Részlet Zaka Dominika: “Szabadon” című könyvéből

Edit

Jelentkezés: konkolyedit66@gmail.com; vagy a 303992137